Ha jobban belegondolok már másfél hete tart Zsombusnak a névnapi mulatsága, és még nincs vége…
No, persze apuci túloz, de a lényeg, hogy október 28-án jótékonysági Alma együttes koncertre mentünk Nyíregyházán a Kórház ebédlőjébe. Elkísért bennünket keresztanyu is. Maci előbb leült a székre, aztán a színpad elé a kabátjára, majd amikor látta, hogy minden gyerek ugrabugrál, ő is rákezdte. Elég családias volt a hangulat, pár százan lehettünk. A színpad előtt azonban a gyerekek ,,sűrűjében” csak találgattuk hol a Maci. Szerencsére baj nélkül megúsztuk, és Zsombus nagyon jól érezte magát. A koncert után oda lehetett menni az együttes tagjaihoz. Így odamentünk a fuvolás zenekari taghoz megköszöni a koncertet, és miközben megköszöntük Maci megjegyezte, hogy a Szuperkukák nem volt!
Szombaton jó idő volt, így kirándultunk az őszi napsütésben egyet Miskolcra. Megnéztük a vadasparkot. Természetesen az akváriumházzal kezdtük, majd szépen körbe sétáltuk. Ezúttal nem lehetett almát venni a bejáratnál, így makkot szedegettünk. A séta, a levegőzés után jól evett Zsombus, majd szundított egy órácskát a kocsiban. Amíg aludt mi is szunyókáltunk egyet. Az Auchan-ban aztán mondtuk neki, hogy válasszon magának a névnapjára ajándékot, és mit is választhatott volna mást? Mint egy Thomas a gőzmozdony szettet. Az Auchan után – szokás szerint – átmentünk a Decthlonba. Míg anya nézelődött az áruházban, addig a Maci ezúttal nem a biciklit választotta, hanem kosárra dobott.
A hét egész szépen eltelt. Zsombus imád oviba járni. Úgy tűnik nagyon szépen beilleszkedett, és nagyon bejönnek neki az ottani kézimunkás, festős, dalos foglalkozások. Amikor érte megyek, akkor sokszor úgy kell könyörögni neki, hogy jöjjön öltözni. Ő vagy még vonatozni szeretne, vagy festeni, vagy varrni még egy kicsit…
Szombaton eljöttek hozzánk a testvéreim és édesanyám. Anyutól, Tüncitől és Zolitól egy kisebb trambulint kapott Zsombus. Amelyet azon nyomban összeszereltünk és Maci vidáman ugrált rajta. Zsófiéktól Thomas-szos tortát kapott Maci, amelyet nem győzött csodálni. Nagyon tetszett neki. Miként az is, hogy Csaba bátyám jól ,,meggyurmázta”. Miközben persze nagyokat kacagott és nem győzte eleget mondani: még egyszer. Nővéreméktől pénzt kapott, amiből pár nappal később egy kordbársony bélelt nadrágot, és egy hótaposót vásároltunk. vásároltunk. Az este egyébként jól telt. Mindenki csodálkozott Zsombus milyen sokat nőtt, milyen sok szót tud már, milyen szépen beszél. És persze tudja a varázsszót is: Kérem…
Nyíregyháza, 2010.11.09.
Apa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése