Gyermeknap Parádfürdőn

Nyíregyháza, 2011.05.27-29.

Egész jó kis kedvezményes akciót sikerült kifogni az Erzsébet Hotelben Parádfürdőn, így május utolsó hétvégéjét ott töltöttük. A három nap gyorsan elszállt...

Pénteken úgy mentünk, hogy egyből útba essen a Mátrafüredi kalandpark. Mert azt Zsombi nagyon szereti. Először a Játszóházba menünk, ahol Maci nagyon jól érezte magát, a szokásos csúszás-mászás-labdázással. Majd egy kis gyermekkalandpark. Ezt most próbálta ki először, és abszolút nem volt megilletődve. Anya végig kísérte, csatolta minden új feladatnál át a karabinereket. A hordó és sikló volt a kedvence, de tetszett neki a zsinóros-hálós rész is. A mozgó rönkökön ügyesen mozgott, de nem hozta nagyon lázba. Ebédnél megvívtuk a kis csatánkat, hogy egyen majd 5 kör bobozás jött anyucival.

Miután látszott, hogy Zsombus nem nagyon akar aludni, így elmentünk a Kékesre a Szívkórházba. Az egyik ismerősünktől hallottuk, hogy itt vannak mókusok, ezért vittünk magunkkal mogyorót. Elsétáltunk a kórház parkjában lévő kistóhoz, és ott elkezdtük egymáshoz kocogtatni a mogyorót. Pár perc múlva meg is jelent egy mókus, és örömmel látta, hogy mogyorókat szórtunk a földre. Zsombi egy darabig nézte, majd szerette volna megsimogatni, de a kisállat gyorsabb volt és felmászott a fára, ott folytatta tovább az étkezést...

A szállás elfoglalása után elmentünk kipróbálni a wellness részleget. A medencében Zsombus örömmel vette észre, hogy leér a lába, és így nem kell úszógumi. Így aztán vidáman ugrabugrált a vízben, mi pedig konstatáltuk, hogy tényleg egyre nagyobb fiúnk van, hiszen a 90 centis vízben már nem kell neki úszógumi... Vacsora után még egy óra bowling belefért a napba. Amit persze leginkább Zsombika akart. Csak a golyók voltak nehezek, meg a bábuk voltak messze... Így aztán anya megkereste a legkönnyebb golyót, Zsombika pedig besétálhatott a pálya két harmadáig és onnan gurított. Szerencsére a személyzet nem tiltott ki bennünket ezért...

Szombaton nem volt jó idő a szabadtéri programokra, kicsit hűvös volt, és fújt a szél. A reggeli után sétáltunk kicsit Parádon. Meglátogattuk a ,,bazársort”, nézegettük a régi házakat, majd vissza felé a parkon át mentünk. A hotelünk hátsó ajtaja nyitva volt, így egyből belecsöppentünk a gyerekprogramba. Azaz a kisgidák simogatásába. Persze, Maci nem csak simogatta őket, hanem zöldet is vitt nekik. Amit vagy anyuci, vagy ő tépett le. Érdekes volt, hogy a lovak nem vonzották.