Zsombika egy kisfiú. Másnak olyan, mint bármely kisfiú. Nekünk azonban attól olyan rendkivüli, hogy a MI KISFIÚNK! És ki hinné, már elmúlt 7 éves! Gyorsan szalad az idő... :(
2012. január 4., szerda
Bogácsi nyárbúcsúztató
Bogács, 2010. augusztus 19-21.
Pénteken korán kelt Zsombus, hiszen tudta: irány Bogács, három nap fürcsi.
A strandon ezúttal nem nagyon jött velünk, hanem a gyermek medencébe lubickolt. Délben jól evett, majd miután látta, hogy az uncsitesók már nem mozdulnak a fagyira, jégkrémre, így az ő figyelme is újdonságok irányába fordult. A gólyos, meg a poharas nagyon bejött neki.
Szombaton szintén egész nap lubickoltunk. Este meg akartuk nézni a tűzijátékot, de annyian voltak, hogy inkább visszasétáltunk a panzióba. Maci ,,természetesen” anyával és Bencével cipeltette magát. A tűzijátékkal kapcsolatos durranás még élénken éltek benne. Így a tűzijátékot durranás nélkül szerette volna élvezni, ezért lefeküdtünk. Zsombus már amúgy is fáradt volt. Bár, még lefekvés előtt apát kiakarta zavarni az ágyból… Végül csak kiegyezett apucival… Igaz, ahhoz az kellett, hogy apa felhívja a figyelmét, hogyha a kisfia kitiltja őt az ágyból, akkor a továbbiakban nem lesz kirándulás. Ezen aztán hatott, és nyugodtan aludtunk mindannyian.
Vasárnap még füricskéltünk egy jót. Majd nem teljesen hazafelé vettük az irányt, hanem Miskolc és Auchan felé. Igaz, az Auchanban gyorsan végeztünk, a szökőkút sem ment, így átmentünk a Decathlonba. Sajnos, minden kisbicikli foglalt volt, így Zsombosunk nem igazán találta magát. Rollerezni nem volt kedve. Aztán mire haza indultunk lett mégiscsak bicaj, és persze megint nyűglődés lett belőle…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése