A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pláza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pláza. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. január 17., szombat

Kézfogó

Zsombus úgy tűnik ,,jó úton halad, hogy beszokjon a bölcsibe”. Csak még a reggeli elindulás nehéz… A mélypont csütörtökön volt, amikor szegénykém szabályosan ,,menekült” a bejárati ajtó felől. Nagyon-nagyon sírt, nem volt kedve menni. Kénytelen voltam a 100 méteres távolságot kocsival megtenni. Nagyon fájt a szívünk, amikor ott kellett hagyni. Őszintén szólva nagyon megijedtem, hogy mi lesz ebből pár nap múlva, amikor csak ketten leszünk, mert Ildinek korábban kell járnia a munkába… Szerencsére napközben már el van a Maci. Jól eszik, alszik, és persze játszik a többiekkel. A gondozónők elmondása szerint időnként elkomorodik, de meg lehet vigasztalni…

Péntek este elmentünk a McDonaldsba. Maci kedvenc kajája, a fasírt már nincs. Így csirkehúst kértünk neki. Aztán persze abból is csipegetett, meg Ildi vegás kajájából is, no meg a sült krumpliból is. Aztán futkározott, nézelődött. Nagyon tetszett neki a gyerek különterem. Először velem sétált arra, majd Ildit is elvitte, hogy lássa. A felöltözésnél persze kitört a forradalom, mert Zsombus azt hitte, hogy megyünk haza. Ő pedig még nem akart haza menni…

Elmentünk hát a Plázába halacskákat nézni. A kis ,,tavacskát” kétszer körbe sétáltuk. Érdekes volt, hogy amikor mondtam Zsombusnak, adja ide a kezét, akkor simán ideadta és később sem húzta el. Korábban nem szerette, ha fogom a kezét. Most viszont még ő is fogta az enyémet. Ráadásul elég sokáig. Ezután a mozgólépcsőn felmentünk az emeletre. Ott jól kifutkározta magát. Átmentünk a túloldalra, ahol lifttel lementünk a földszintre. Majd fel és újra le, majd újra fel… Mert Zsombus szeret liftezni. Ezután visszasétáltunk a másik részen lévő mozgólépcsőhöz. Persze előtte még szétnézett a kajálós részen. Majd mentünk 2-3 kört. Felfelé nem engedte, hogy ki- és leszállásnál, hogy fogjam a kezét. Lefelé viszont végig fogni kell…

Ezután még egy kis halacska, majd a szokásos mérgelődés, hogy haza kell jönni…

2008. május 4., vasárnap

Anyák napja

Nagy nap volt a mai. Zsombor megérkeztével a kiscsaládunkba is eljött az első anyák napja. Csak sajnos, esőt is hozott. Szombaton felköszöntöttük az egyik nagyit. Zsombival Ildinek sárgarózsát vettünk, mert azt tudtam, hogy szereti.

Így délelőtt bent játszottunk. Ebédelni elugrottunk a másik nagyihoz. És természetesen felköszöntöttük. Ebéd után aludtunk egy jót. Este felé elugrottunk a Mekibe. Macika kapott csirkehúsit, sült krumplit, illetve a már elolvadt fagyit. Ez útóbbi nagyon ízlett Zsombinak.

A Meki után átmentünk a Plázába, hogy a rosszidő ellenére is mozgassuk Macit. A mesterséges ,,tónál" most is elidőzött Zsombus. Nagyon szereti, ahogy mozognak a teknősök, úsznak a halak. Aztán elsétáltunk a lifthez. Zsombus nagyszemekkel bámult ki, ahogy emelkedett felfelé a lift. Az első emeleten megint futkorászott, meg kiabált kicsit (hallatta a hangját). A mozgólépcsőn viszont elhalkult, és csak nézett. A ,,tónál" körbe mentünk vagy 2x, kicsit nézelődött, aztán elindultunk haza...