A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lillafüred. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lillafüred. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 5., csütörtök

Oviúszás és Mikulásvonat

Nyíregyháza – Miskolc, Lillafüred 2011.11.26

Szombaton Maci rendes időben kelt fel, majd elmentek anyucival úszni. Anyuci ugyanis beíratta a kisfiát úszni tanulni. Gondoltuk úgy is szeret pocsolni, így nagyon fontos, hogy meg tanuljon úszni. Vagyis legyen önbizalma a kisfiúnknak. Az úszóoktató nagyon aranyos, neki is van két gyereke. Szeret odajárni Zsombi. Andi néni jó arányban adagolja neki és játékos formában csinálják. Úszás után elmentünk nagyihoz ebédelni, majd elindultunk Miskolcra.

Az úton Zsombosunk nem nagyon akart aludni, nem volt álmos. Pedig a terv az volt, hogy amíg átérünk Miskolcra addig alszik egy jót, aztán irány egy gyors Karácsonyi bevásárlás az Auchanban. Természetesen kisfiúnk Szerencs után aludt el... Így aztán anya egyedül ment be felderíteni az áruházat. Zsombi jókedvűen ébredt, de egyből nyűgös lett, hogy az anyukája otthagyta. Felöltöztünk hát gyorsan, és ahogy kinyitottam a gépkocsi ajtaját ő egyből ki is ugrott. És ment az egyik kisfához... pisilni... Én persze megijedtem, hogy mit forgat a fejében, de aztán mentem segíteni neki visszaöltözni és jót nevettünk.

A Mikulásvonatra várni kellett. Direkt a félötös vonatra vettünk jegyet, hogy lássuk milyen kivilágítva a vonat és majd Lillafüred... Kicsit késett a vonat, és a leszállók között találkoztunk ismerős nyíregyházi családdal. Az út olyan volt, mint tavaly, pontosabban az este miatt sokkal hangulatosabb. A Krampuszok próbáltak jó hangulatot csinálni, ami sikerült is. Zsombi az elején nem nagyon akart beszállni a közös éneklésbe, de aztán Ő is feloldódott. Az egyik Krampusznak el is énekelte az Érik a szőlőt... De részt vett a közös nótázásban is.

A szépen feldíszített Lillafüred látványa nagyon nagy élmény volt. Miként persze az ünnepi fényben úszó Kastélyszállóé is. A megérkezéskor örömmel fedezte fel a mesefigurákat. A közös éneklés alatt nagyon boldogan nézelődött körbe. Az első menedékhelyünkön mindjárt meg is kaptuk a Mikuláscsomagot. Gyakorlatilag itt Süsü a sárkány és a Mikulás mutatott be jelenetet. A Mikuláscsomagot persze anyának rögtön ki kellett bontani, és Macink választott is magának csokit belőle. A következő helyen beindult Zsombus is, mert Dr. Bubó, de főleg Teknőc Ernő alaposan felpörgette a hangulatot. Maci boldogan táncolt, pörgött és forgott, előre és hátra... (Lásd mellékelt videó...) A következő hely ugyanúgy, mint tavaly Micimackó és barátai volt. Mackónk örömmel fotózkodott Malackával. Majd Tigrissel igyekezett volna beszélgetni, de hát Tigrisnek és Micimackónak dolga volt, azaz be kellett mutatniuk a jelenetet, pedig Ő csak ,,azt akarta mondani...” Az utolsó állomáson a Hupikék törpikék vártak bennünket. Törtpapa, törpilla, meg az összes törp tetszett Zsombusnak. Sőt, még Hókuszpók is... Ami azért is meglepő, mert Ő még igazándiból nem akar kilépni Thomas bűvöletéből. És magától nem nézne se Micimackó, sem pedig Hupikék törpikés mesét. A kívánság kapun természetesen ő is kívánt, és mi mást is kivánhatott volna magának, mint azt, hogy Karácsonyra kapjon Thomast...

De, hogy beteljesült-e a kívánsága, az már egy másik történet...















2010. június 9., szerda

Barlangvilág

Május végén sikerült két Gyereknapot tartanunk Zsombusnak. Az egyiket csak anyával és apával, a másikat pedig az uncsi tesókkal.

Egy héttel Gyereknap előtt elhatároztuk, hogy barlangtúrát rendezünk a Macinak. Összepakoltunk meleg cuccokat és kellemes tavaszi időben neki vágtunk Lillafürednek. Sajnos, az István barlang az árvíz miatt nem működött viszont az Anna barlang igen. Már az odavezető úton is jól érezte Zsombus magát, tetszett neki a vízesés is. A barlang előtt gyorsan átöltöztettük és mentünk a barlangba. A bent töltött közel félóra tetszett neki. Időnként a lehető legrosszabb időpontban a kedvenc meséjéből idézett: ,,- Ez nem vicces Koko, fejezd be!” – mondta. És volt olyan, hogy akkor, amikor az idegenvezető beszélt…

A barlang után futkározott egy kicsit, majd elvonultunk ebédelni. Zsombus nem sokat evett, aztán amíg mi ettünk ő természetesen nem bírt várni és odament a fagyishoz, mert neki fagyi… Kapott fagyit, amit színt szerint választott. Kis séta, majd Zsombi fagyit cserélt anyucival. Illetve elkérte anya fagyiját és az övét pedig bedobta a szemetesbe. Hogy ezt hol tanulta?! Aztán az árusok között visszasétáltunk a gépkocsihoz. Közben persze kisírt magának egy műanyag horgászkészletet.

Úgy gondoltuk, hogy amíg Zsombus alszik átgurulunk Aggtelekre. De ő nem akart aludni. A szép idő úgy látszik erősebb volt a gépkocsi rázkodásánál. Aggtelken aztán a parkolóban kitalálta, hogy ő nem jön barlangba. Nyilván a gyönyörű idő és a játszótérnek köszönhetően. Végül aztán amikor meglátta a barlangról készített képeket úgy döntött, hogy mégis jön… A barlang tetszett neki, de sajnos sokan kérdezték a vezetőnket, emiatt lassan haladtunk. A koncertteremben a fényjáték elbűvölte, de aztán a sok várakozás alatt nyűgös lett. A kijárat láttán nagyon megörült, és rögtön öltözni kezdett.

Miután szólt, hogy éhes gyorsan elvittük egy büféhez, ahol jelezte, hogy egy hamburgert és egy rántott sajtot kér. A vacsi után jégkrém. Jégkrémcsere anyával. Közben az ő fagyija rejtélyes körülmények között eltűnt… Valszeg az is a szemetesbe landolt, csak nem vettük észre. Ezután még hintázott, mérleghintázott egy órát. Nagyon élvezte a fajátszóteret.

Hazafelé aztán aludt egy jót. Nem sokkal Nyíregyháza előtt ébredt. A kocsiból a saját lábán jött be, majd belevetette magát az ágyba és elaludt.

2009. december 7., hétfő

Mikulás és köhögés

Az elmúlt héten Zsombus nem volt bölcsikében, mert hétfőn háromszor volt híg széklete és elvittük a doktor nénihez, aki kiírta péntekig. Így egész héten nagymaminál volt napközben. Illetve pénteken anyuci szabadságon volt.

Szombaton délutáni alvás után anyuék jöttek át. Természetesen keresztanyu és keresztapu nem jött üres kézzel. Sőt a bátyámék is beugrottak, hogy Zsombusnak hozzon egy sapkát. Maci végig nézte az ajándékokat. A mozdonynak és a hídnak nagyon örült, és megkóstolta a csokikat is. Ez a nap amúgy is jónapja volt Macinak, mert a persely szépen tellett 200 forintosokkal. (Ezt a fiatal úr még némileg kiegészítette Ibi Mama pénztárcájából fémpénzzel...)

Szombat éjjel Maci nagyon rosszul aludt, sokat köhögött. Reggel negyed hétkor ébresztőt rendeltem és irány az ügyelet. A legnagyobb meglepetésemre Maci úgy bújt ki az ágyból, mintha a legédesebb álmát aludta volna. Az ügyeleten is nevetett, futkározott, mint akinek semmi baja. Miután a doktor néni megvizsgálta, és nem volt piros a torka, elhatároztuk, hogy mégiscsak elmegyünk Miskolcra kisvonatozni. Kiváltottuk a gyógyszert, megreggeliztünk és irány Miskolc. Zsombus nagyon boldog volt, amikor meglátta hova mentünk. Amikor megjött a vonat és felszállt, ragyogott a kis arca. Az 50-55 perces út után nagyon vidáman és elégedetten szállt le. Rövid autózás után a szokott helyünkön megebédeltünk. Maci bepakolt húsi levesből, meg egy kis zöldköretből. Amikor anyuci tisztába rakta, akkor berakta a kúpot, hogy végre szakadjon fel a tárkán a slájm, és ne irritálja. Útközben az Auchan felé el is aludt. Anyu bement vásárolni, apa vigyázott rá. Sajnos, nem sokáig aludt, mert elkapta egy köhögési roham. A jó az volt a rosszban, hogy felszakadt a torkán a slájm, és egy része kijött. Amitől persze Zsombus megijedt, mert nem tudta mi az.

Este az uncsitesókhoz voltunk Mikulás napra hivatalosak. A sok vendég között nagyon jól érezte magát. Sokat pakolt, játszott, ugrándozott és lépcsőzött. Az egyik kapott mikulásnak leharapta a fejét, a Thomasos adventi naptárból igyekezett bepótolni, az elmúlt napokat. A nagy hancúrozás után elég jól aludt, nem köhögött sokat. Bár, anya hajnalban adott neki kúpot.