Húsvét Egerben és a Zemplénben (2011.04.23-24)

A háromnapos húsvéti ünnepeken általában az első két napot használjuk kirándulásra, míg harmadik nap, ha egy mód van rá, akkor nem, mert olyankor annyian vannak az utakon és a kirándulóhelyeken, hogy esély sincs tartalmas időtöltésre.

Szombat: Bélapátfalva és Szépasszonyvölgy

Szombaton Zsombus korán ébredt, így viszonylag jó időben el tudunk indulni egy kis szilvásváradi vonatozásra. Az egész úton rendkívül türelmes volt. Élvezte, hogy az autópályán gyorsan haladhatunk, illetve Mezőkövesdet, Bogácsot, Egert már ismerte, hiszen sokat járt arra. A kanyargós hegyi utak, a sokszor párhuzamosan futó sínek, patakok szintén érdekelték.

Bélapátfalva vége felé észre vett egy nagy csúszdát, és Macink bömbölni kezdett, hogy álljunk meg. Viszont a vonat indulása miatt sietni kellett Szilvásváradra. Szerencsére a néhány kilométeres úton sikerült megnyugtatni, hogy később visszajövünk, és akkor csúszdázhat. Sajnos, Szilvásváradon nem jártunk szerencsével, mire odaértünk megtelt. Így megfordultunk, és visszamentünk a bélapátfalvai vidámparkba.

A kis vidámparkba nem volt tolongás. Így Maci érdeklődve járt körbe. Először az óriás csúszdát próbálta ki, ami valóban jó nagy volt. Hetet vagy nyolcat csúszott is, de aztán megunta a lépcsőmászást, meg a kisszőnyeg-cipelését. Ezt követően átmentünk a kismotorokhoz, amellyel körbe körbe lehetett haladni. Az első körben még anya loholt a kisfia után, de másodjára már Zsombi olyan ügyesen ment, hogy hagytuk, egyedül használja a pályát. Nem is borult fel, nem is ment neki senkinek, és semminek. Nagyon ügyes volt! Innen átmentünk Thomashoz, a kisvasúttal is ment pár kört... Aztán egy kis gumiugráló, körhinta és befejezésül anyával a vízi dodzsem. Nagyon boldogok voltunk, mert láttuk, hogy Maci önfeledten kacarászik.

Bélapátfalván megebédeltünk, mely idején Zsombi szakított időt arra, hogy megismerkedjen a billiárd eszközeivel. Aztán elindultunk Egerbe. Kicsit még kocsikáztunk, amíg Zsombus elalszik, majd megálltunk és hagytuk szunyókálni. Egy óra pihenés után felébredt és így begurultunk a Szépasszonyvölgybe. A Szépasszonyvölgybe volt egy nagyobb vidámpark, ami szerencsére nem működött. Az óriáskerék meg ilyesmi még nem neki való... Kárpótlásul választott egy kis gumicukrot, majd elindultunk a vásár felé. Először egy kis kézművesasztalnál álltunk meg, ahol gyerekek fedhették be az üres tojáshéjat szövettel, festővel, gyönyörű húsvéti tojást varázsolva így. Még anyának is igazi élmény volt, talán nagyobb, mint Zsombinak. Ezután megnéztük a további portékat, vettünk egy ,,puli kutyát” és egy perselyt a kisfiunknak. Majd a városnéző kisvonattal mentünk egy kört a gyönyörű időben.

Vasárnap: Zemplén – Pálháza és Sátoraljaújhely

Vasárnap reggel komótosan készülődtünk. Felvettük kereszt anyut és Pálháza felé vettük az irányt kisvasutazni. Szerencsére korán odaértünk és így jutott még nekünk is hely. Zsombusunknak nagyon tetszett, ahogy ment a fák között a kisvasút. Alaposan szemügyre vett mindent, és persze Kőkapu előtt az alagútban nem maradt el a sikítozás. Amíg vártunk arra, hogy visszainduljon a kisvasút, addig Zsombi jól megdolgoztatta anyut és keresztanyut; kis köveket, kavicsokat szedetett velük, ő pedig dobálta a Patakba.

A kisvasút után megebédeltünk, majd kiskocsikázás után Macink szunyókált másfél órát. Miután felébredt, irány a Sátoraljaújhely, és persze a bobpálya. Ahol rengeteg kocsi volt, és még több ember, aki várt a bobra. Egy kis zápor megtette a jótékony hatását, no meg az, hogy már fél hat volt és így Húsvét első napja ide, Húsvét első napja oda, oszlani kezdett a tömeg. A feladatok ki voltak így is osztva. Míg Zsombi és anya bobozott, addig apa és keresztanyu sorban állt, hogy mire leérnek, mehessenek újra, és nekik ne kelljen kivárniuk a hosszú sort. Így aztán Zsombinak sikerült négy lecsúszást összehoznia. Ami nem volt rossz teljesítmény, ha az időt és a szemerkélő esőt vesszük alapul. Bár, mondjuk őt a kis eső nem zavarta egyáltalán. Jól fel volt öltözve...

Húsvét hétfő

Hétfő délelőtt előbb takarítottunk majd meglátogattuk a nagymamikat. Előbb Ibi mamát és kereszanyut ,,locsolta” meg Zsombi. Amiért nem maradt el a csoki tojás. Majd míg mi bent beszélgettünk Zoli kereszapuval focizott kicsit. Innen átmentünk nagymamihoz, ahol szintén kapott tojást, khm némi pénzt, majd megebédeltünk és lustálkodtunk kicsit.

Este elugrottunk a Mekibe. Mert azt hittük, hogy Húsvétkor az embereknek van otthon kajája, és apának meg másnap lesz a szülinapja... Nem volt elviselhetetlenül sok ember, de voltak ott jónéhányan... Macinknak még azért az eső előtt sikerült párat csúsznia a csúszdán is.