Megfázás - egy hét pihi

Egy héttel ezelőtt szombaton Zsombus belázasodott. Nem látszott rajta, a hangulatán, hogy beteg, de a láz, az láz. Végbélkúppal sikerült lejjebb vinni, de azért este elvittük az ügyeletre. Megvizsgálták, felírták a ,,szokásos” fehér színű gyógyszert.

A hétvégén Zsombus állapota nem változott. Nem volt rosszkedve, de időnként prüszkölt, nagyokat hapcizott. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy hétfőn nem megy bölcsibe, délután meg elvisszük a doktor néninkhez. A doktor néni is megállapította, hogy piros a torka, meg van fázva. A korábban felírt gyógyszer dózisát megemelte 3 ml-terről 5-re. Innentől kezdve, amikor reggel, vagy este beadtuk neki, egyből úgy megindult a taknya, hogy nem győztük törölgetni. Minden egyes prüszkölésnél legalább egy papír zsebkendő, de az tele. És persze nagyon kellett sietnünk, mert ha Zsombus előbb eszmélt, akkor már törölte is a pulóvere, vagy a pizsamája ujjába. Csütörtökre át is ment a betegség nagyja rajta. Pénteken, amikor visszavittük kontrollra, már kutyabaja se volt.

Vasárnap Családi napot tartottunk. Tokajban sétáltunk egyet. Felmentünk a kiskilátóba. Természetesen Zsombusnak nem tetszett, hogy fogtuk a kezét. Ő nagyon szeretett volna önállósulni a mészkőlépcsőkön, ami nem jött össze neki. Fentről érdeklődve nézte az autókat, ahogy azok átmennek a hídon. Tokaj főterén lévő étteremben kajáztunk, majd ebéd után aludt két órát a kocsiban.