Kecskemét

Maci kb. éjjel 1 óráig bírta a kiságyában, aztán elkezdett dünnyögni és jobbnak látta Ildi átköltöztetni hozzánk. Én ennek nagyon örültem, mert már régóta szerettem volna, ha én is Zsombussal alhatok. Az éjszaka hátra levő részében a Maci nagyon sokat vándorolt, összevissza forgolódott. Lehet persze a hajnali eső is zavarta. Nem csoda, hogy fél kilenckor keltünk.

Reggelire Zsombi benyomott másfél virslit, mi is megreggeliztünk és rossz idő miatt elhatároztuk, hogy elmegyünk Kecskemétre. Az úton Maci nem volt nyűgös, csak a vége felé. Viszonylag hamar találtunk parkolóhelyet a központban. Zsombus sétált, de többnyire cipeltette magát. A belváros nagyon szép volt, el is határoztuk, hogy visszatérünk majd egyszer még ide… Macika is szépen feltalálta magát. Hol fel akart mászni egy szökőkútra, hol a Városháza előtt virágos kerítésébe kapaszkaodott, hol meg a galambokkal szeretett volna játszani…

Jobb, híján a Libertyben ebédeltünk. Nem nagyon tudtuk eldönteni, hogy mit együnk, mi lenne jó Zsombusnak is. Ildi megpróbált olyan kajákat választani, ami jó lehet neki (is), én maradtam a menünél. Míg vártunk az ebédre Ildi meg Zsombi elment díszhalakat nézni, ugyanis a vendéglőben volt egy gyönyörű akvárium. Maci csak meresztette a szemét, és nem győzött mutogatni. Nagyon élvezte… A hiszti, akkor tört ki, amikor kihozták a levest, de Zsombi még maradt volna halacskákat nézni. Minden atyai erőmre szükség volt, és meggyőző beszédre, hogy a térdemre üljön és egyen. Aztán a gyümölcslevessel, meg a pörköltös krumplival nem is volt gond, de hogy ne is legyen, ezért Ildi gyorsan megebédelt és kivitte Macit a térre, hogy amíg én eszem, nehogy kitörjön rajta az akvarisztika… Mert, akkor abból megint csak sírás lett volna, ha megpróbáljuk elvonszolni onnan…

Ebéd után a Cifrapalota felé megnéztük még egy szökőkutat. A cifrapalotát – kívülről. Majd a gépkocsi felé vettük az irányt. Gyors kakis peluscsere után kiugrottunk az Auchanban. Macinak kaját venni az 5 órás vacsihoz, illetve tankolni. Aztán elindultunk vissza Cserkeszőlőre. Alig hagytuk el Kecskemétet Zsombi elaludt. Így beugrottunk Tőserdőre is. Ami szintén szép hely… Csak sajnos Maci felébredt…

Hazaérve gondolkoztunk rajta, hogy lemegyünk fürödni, de mert hideg volt a víz, ezért úgy döntöttünk fent maradunk a szobába. Maci azonban olyan lendületben jött, hogy ahhoz a szoba volt. Így aztán vacsi előtt motorkáztunk, sétáltunk bő egy órát. Szétnéztünk Cserkeszőlőn, megnéztük a strandot. Pontosabban a jegyszedő néninek annyira tetszett a Maci, hogy azt se bánta, ha a fiatalúr bemotorkázik. Apának úgy kellett engedélyt kérnie, hogy bemehessen és kihozhassa a Maciját…

Természetesen a vacsinál Zsombi is evett, kiwit, uborkát, sült krumplit, és húsit. No, meg gesztenyepürét. Először csak a nyelvehegyét nyomta a kanálba, majd hirtelen bekapta… Nagyon ízlett neki a gesztenyepüré.

Vacsi után még pár rész Thomas, majd olyan fél kilenc tájban egy nagyon fáradt kismackó elaludt…

Utazás Cserkeszőlőre

A szokásos időpontban kelt Zsombus. Aztán, ahogy látta, hogy készülünk megszállta a kisördög. Gyakorlatilag az ő cucca kb. annyi volt, mint a kettőnké. Még szerencse, hogy elég tágas a Meriva. Tehát bepakoltunk 4 napra ruhát, játékot, itókát, meg a motorkát... Mert ez utóbbi nem maradhat itthon.

Mackó még Debrecen előtt elszunyókált, majd Kisújszállás előtt ébredt fel. Olyan egy órát aludhatott. Túrkevén evett rendesen Bográcsgulyásból, aztán az Ildi másodikjából is. Ezután Szarvas felé vettük az irányt, az arborétumba. De még előtte kompoztunk egyet a Körösön, ami már Zsombusnak nem is volt meglepi, hiszen kompozott ő már a Tiszán. Mindenesetre nagyon szép volt.

Miként az Arborétum is. Elővettük Zsombus motorkáját, hadd érezze ő is jól magát… Imád ugyanis motorkázni. Az ,,ajánlott” útvonalon jártuk az Arborétumot. Nagyon hangulatos, szép kis bokrok, fák, tisztások váltották egymást. Zsombussal a kilátó környékéig nem is volt gond, mert addig volt szilárd utána viszont megszűnt. Így nem tudott motorkázni, a fűben, ösvényeken nem volt kedve sétálni. Így az útvonal kb. 2/3-án felváltva vittük. Akkor mászott le Ildi nyakából, ha látta, hogy fotózni akarom… Persze, akkor se mindig… Jó másfél órát töltöttünk bent, mindannyian kellemesen elfáradtunk.

Ami meg is látszott, mert alig hagytunk el Szarvast, Zsombus újra elaludt. Nem is ébredt fel, amikor megérkeztünk a Hotelhez. Kialudta a parkolóban a szokásos egy óráját… A szoba elfoglalása után lementünk fürcsizni. Kár, hogy nem volt elég meleg a víz – nekünk. Zsombust nem érdekelte, vidáman pancsolt a langyos medencében.

Sajnos, a vacsora este hétkor volt, és akármennyire is finom és bőséges, ez már Macikának késő volt, hiszen Ő nem ehhez van hozzászokva. Vacsi után kapott még Thomast (nem hagytuk otthon a DVD-t, illetve babatejcsit és elszenderült.

Az első Karácsony

Tegnap délelőtt kellemes meglepetés ért. Ahogy DVD-d néztünk (persze távolról, hogy a tv képernyője ne rontsa szemét), meg játszottunk és énekeltünk Tündérmaci a pocakomon feküdt... majd rajtaütésszerűen elaludt. Ez volt az első ilyen. Már azt hittem, hogy én soha nem tudom elaltatni, és lám, ahogy telnek a napok egyre jobban összeszokunk. Tök jóérzés volt, ahogy együtt szuszogtunk.

Ma Tündérmaci 8:05-kor kelt. Szerintem megérezte, hogy nagy nap ez mai :) Jól bereggelizett, majd irány játszani. Gyakorlatilag két forgatókönyvet dolgozunk ki (láttam a filmekben, hogy mindig van ,,A" meg ,,B" terv). Az első szerint, ami az ,,A" terv volt mackótestvére nálunk alszik és ebédre úgy megyünk át anyósomékhoz. A ,,B" terv vált valóra, mert 10 óra tájban Mackótesvér abszolút nem akart szundikálni, és így fél 11 tájban hozzákezdtünk a pakoláshoz, öltözéshez, kocsiablak kaparáshoz. A kocsi persze ezúttal is megtette hatását, mert Zsombi elszunyokált. Szép óvatosan bevittük, ami nem volt kis teljesítmény, mert a három uncsitesó ott volt, és hozták a formájukat :D Nem állt feje tetején a ház, de némi hangzavar, különösen a 7 éves ,,zajforrásból" azért volt :D

Félórás alvás után maci jól evett ezúttal is. Csúszott a húsleves, és a paradicsomos krumpipüré is. No, meg pár ,,morzsa" csokoládés piskóta is lecsúszott... Az uncsitesóktól kapott állatszállítási járműnek (nem ez a játék szakszerű neve, csak én aposztrófáltam kicsit tudományosan így) nagysikere volt. Azt hiszem az első autó egy zsiráfot visz, a pótkocsi pedig elefántot, és magától megy, meg zenélés is. Tök jó :) Sikere volt a fürdőszoba szettnek is. Zsombi ugyanis imád fürödni... A játszás után kénytelenek voltunk pihenőt tartani, mert a fiatal úr nagyon elfáradt. Pedig már a másik család is várt ránk...

Anyuékhoz négy óra tájban érkeztünk. És persze a sláger Zsombi volt... Mielőtt azonban megkezdődhetett volna az ajándékosztás peluscsere és uzsonna szerepelt a programban. Anyum gyorsan virslit főzött a fiatal úrnak. Nővéreméktől egy motorkát kapott. Amit még rendeltetés szerűen ugyan használni nem tud, de anya és apa segítségével azért használható. (Csak bírja a derekunk.) Bátyáméktól egy ülőke Tigrist kaptunk, ami a fényképen is látható. Hugoméktól zongorázó macit kapott. A nővérem és anyu vett jó pár polót, szabadidőruhát, zoknit, és egyéb ,,apróságot". Megtörtént a felkérés is, az öcsém elvállalta a keresztapaságot, a hugom pedig a keresztanyaságot. Majd valamikor tavasszal, ha már jó idő lesz megtartjuk a keresztelőt...

Megjegyzem, ahhoz képest, hogy az előzetes vélemény szerint nem könnyű egy 11,5 hónapos gyereknek vásárolni mind a két család jól bevásárolt. No, meg persze jól ,,megszeretgették". Amit Zsombi hol jól, kevésbé jól, hol meg nyügősen viselt.

Nekünk este már csak 1 óra jutott... Odaadtuk macinak az ajándékot. Nagyon örült a Micamackós játéknak. Igaz, ő mindennek örül, ami villog, zenél... Játszott kicsit a formakirakós játékkal, aztán irány a kád. Nagyon szeret locspocsolni, ülni a vízben, és csapkodni a vízfelszínét. Néha persze túl nagyot üt, de nem csinál gondot abból, ha az arcára is megy a vízből... Még a szokásos Mildibé 3 jóéjszakát adag és nyolc óra tájban el is aludt...

Jóéjszakát Tündérmaci!