Vissza felé még megálltunk a TESCO-ban pelluscserére. Aztán irány haza. Szerencsig dünnyögött, majd elkezdtem neki énekelni és így szép lassan elaludt. Nincs mese, csinálni kell neki egy Halász Judit kazettát a kocsiba...
Zsombika egy kisfiú. Másnak olyan, mint bármely kisfiú. Nekünk azonban attól olyan rendkivüli, hogy a MI KISFIÚNK! És ki hinné, már elmúlt 7 éves! Gyorsan szalad az idő... :(
2008. február 6., szerda
Miskolc Zoo 2.
Nem kis dilemma volt eldönteni, hogy látogassuk végig az állatokat Zsombival. Én legszívesebben ölben vittem volna végig, de aztán praktikussági okokból a babakocsi mellett döntöttünk. Ez persze - mint később kiderült - azt jelentette, hogy Macit korlátoztuk a szeme magasságú állatok megtekintésére. Tehát egy kis séta után beraktuk a babakocsiba. A kis majom nagyon tetszett neki. Alig akart tovább menni... A kis tónál is nagyon tetszettek neki a vadlibák, gólyák és egyéb madarak. Hogy jobban lássa őket kivettük a kocsiból, ahova aztán nem kis mutatvány volt visszarimánkodni. A majomházba bementünk, de mert magasan voltak az állatok, így hamar ki is jöttünk. Érdekes, de a kiskengeru sem hozta lázba. Viszont a papagájok igen. Amúgy is imádja a madarak hangját, és ennél a ketrecnél volt hangzavar. A házi állatok szintén tetszettek Zsombinak. A ló és a kecske karámnál elidőztünk egy darabig. Az öszvér, a póni és a disznók nem tettek rá különösebb hatást. Persze még kicsi... Ki tudja mit lát, mi képződik le benne. A tigris korlátjánál pl. követte az állat mozgását, hallotta az üvöltését, de megsem rezzent. A szarvasok abszolút nem érdekelték. A maci viszont érdekelte...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése