2009. július 14., kedd

Szentendre 3. rész

Szombaton rendes időben keltünk. És vágyakozva kémleltük az időjárást. Végülis a reggeli után úgy ítéltük meg, hogyha nincs is az a nagy hőség, de egy füricskélésre jók vagyunk. Így aztán át is ugrottunk a szomszédos Leányfalui strandra.

Macit a legkevésbé sem zavarta, hogy hol elbújik, hol pedig elő bújik a nap. Ő ahogy meglátta a medencét csobbant volna. Így utólag elég nagy merészség volt a részünkről a fürdés. 24 fok, néha szél… No, és a 30 fokos medence sem 30 fok, annál kevesebb… Mindez persze Zsombus nem késztette meghátrálásra. Belevetette magát a medencébe, és pörgött, forgott, úszkált, csobbant. Kedvenc játéka volt, hogy kiugrott a hideg lábáztatóba, aztán vissza a lépcsőre… Csak hosszas lelkére beszélés után fejezte be…

Ebédre nem nagyon volt kedve enni. Vettünk neki hamburger húsit, meg sült krumplit, de Ö inkább futkározott. Természetesen a fagyis előtt azonban nem mehettünk úgy el, hogy az egy gombócos fagyiját meg ne kapja… Visszaérve a szállásra nem volt gond az alvással. Majdnem 4 órát aludt. Közben párszor felébredt, amikor megszomjazott, de mindig visszaaludt.

Vacsora előtt még gyorsan beugrottunk Szentendrére. Anya ajándékokat akart vásárolni, de inkább egy séta lett belőle. Felfedeztünk pár sikátort is, Zsombus élvezettel ment fel a lépcsőkön. A vége persze most is az lett, hogy ahogy elmentünk egy fagyizó előtt, be kellett vele menni. Egy gömb vanilia… Féltünk, hogy a fagyi után nem fog enni, de ezen az este nagyon Zsombi fogára főztek. Csúszott húsileves és a krumplipüré is…

Vacsora után elugrottunk megnézni Lajos-forrást. Maci kiszállás után kőgyűjtésbe kezdett, majd elkezdte dobálni a kis vízgyűjtőbe. Hiába volt szép a táj, de a szunyogok hazaűztek bennünket. Még dévédéztünk kicsit, aztán 10 óra tájban takaródót fújtam. De Zsombus még sokáig forgolódott. A délutáni nagy alvás után nehezen aludt el.

Vasárnap reggel gyorsan elkezdtünk összepakolni. Anya vitte Zsombit reggelizni, én pedig 2 bőröndöt… A reggeli után gyorsan befejeztük a pakolást és Bogács felé vettük útirányt. Ott találkoztunk ugyanis az uncsitesókkal és a szüleikkel. Zsombi nagyon örült ennek a találkozásnak. A medencébe aztán vidáman mosolygott. Nagyon klassz fürdő idő volt. Mostmár simán bújik bele a felfújható úszógumijába. A napsütésben alaposan kilubickolta magát. Ebédelni nem nagy kedve. Azért anya leveséből meg Bence kajájából csipegetett. Természetesen a vanília fagyi most sem maradt el….

Ebéd után szundikált vagy 2 órát. Negyedötkor kezdett ébredezni. Háromnegyed ötkor elmentünk enni valamit. Nagy nehezen sikerült rávenni, hogy egyen egy kis lángost. Éhenkórász medve azonban ezúttal is fagyira vágyott. Hol a jégkrémes pultnál ácsingózott, hol pedig a fagyis részen. A felszolgálók már megszánták volna egy tölcsérrel, de a ,,zord atya” megtiltotta, amíg nem evett megfelelő mennyiségű lángost. A szokásos vanília gombóc után elindultunk haza…

Nincsenek megjegyzések: