Eger – Szilvásvárad – Demjén

Nyíregyháza, 2012-05-23

Nővérem meghívott bennünket, pontosabban a testvéreit és családját egy egri hétvégére. Nem kis dolog, hogy együtt lehettünk anyuval, és persze az öt testvér, a férjek, feleségek... No, meg persze Zsombor.

A Panoráma Hotelben ütöttük fel a tanyánkat. Az érkezés után Zsombor elégedetten lakta be a szobánkat. Aztán pedig a szabadtéri részt is, ahol voltak játékok, nem kevés... Illetve sportszerek (asztalitenisz, teke, labda...). Bár, ezek nélkül sem unatkozott volna a kisfiúnk, hiszen mindenki körbe ugrálta. A bátyám csikizte, a húgom is húzta-vonta. No, meg persze a nővérem és az öcsém is. Lefekvés előtt jót tett neki a közös séta, gyakorlatilag a hotel környékét fedezte fel a társaság.

Szombaton korán ébredt a Maci. Reggeli után először Bélapátfalva felé vettünk az irányt. Ahol a Ciszterci Apátságot néztük meg. A kellemes erdei környezet nagyon tetszett Zsombusnak. Mászott a külső részen levő falak elbontott alapjain. Aztán felfedezett valami kunyhó szerűt, abban bujkált. Majd persze a sláger a kispatak volt, ahova köveket dobált be. Illetve maga a forrás, ahol nagyon kellett vigyázni, mert darazsak voltak.

Innen aztán átmentünk Szilvásváradra. Maci egyből kiszúrta az ajándékárusokat. Sikerült az igényeket egy apró golyóra, labdára redukálni. Majd Zsombus nyalt párat nagymama fagyijából. A család nagyobb része gyalog indult neki a Szalajka-völgynek. Mi kisvonattal mentünk fel a végállomásig. Kicsit ültünk a nagytisztáson majd elindultunk lefelé. Sajnos, a patakban alig volt víz, így a Fátyol-vízesés erőtlenül csörgedezett. Az Erdei Múzeum viszont nagy élmény volt mindannyiunknak. Régebben már láttuk, de mostanra úgy tűnik felújították. A Xilofon-fán egész jó kis dallamokat lehetett játszani. Aztán régi faszállító eszközöket nézegettünk. Meg persze minden olyat, ami ehhez kapcsolódik. Mint például az facsúsztató (?), aminek a segítségével a hegyoldalakból hozták le a fatörzseket.

Visszafelé utolértek anyuék bennünket. Nagyon lassan haladtunk, aminek az egyik oka az volt, hogy Maci őzikéket etetett. Nem egyet, nem kettőt, hanem szinte mindet... Szorgalmasan tépte és nyújtotta be a kerítésen belülre.

Vasárnap reggel megreggeliztünk, majd szétszéledt a család. Mi Demjén felé vettük az irányt. A szép, napos időben pancsolni vágytunk. Maci örömmel úszkált a medencékben, nagyon sokat fejlődött, amióta úszni jár. Úgy látszik Andi néni jó munkát végez...