2013. október 25., péntek

Elballagott az oviból Zsombus



Nyíregyháza, 2013-05-31

Pénteken ,,szabadságot” akart kivenni Zsombink az oviból, vagy legalábbis azt kérte, hogy délben menjünk érte. Elfelejtette a kislurkó, hogy milyen nagy nap számára ez a péntek. Amikor aztán figyelmeztettük arra, hogy milyen fontos dolga van ma, már sokkal jobb kedve lett.

Délután anya fél négyre ment érte, majd itthon gyors fürcsi. Még gyorsabb kajázás, hiszen az uzsonnával sohasem lakik jól, és persze öltözködés. És irány vissza az oviba. Pár fénykép, aztán még egy kis rákészülés…

Még szerencse, hogy anya korán elment Macival. Így tudott helyet foglalni, ahonnan elég jól felvette a nagyeseményt. Apa viszont későn ment így ő kint beszélgetett azokkal, akiknek szintén nem jutott hely. A mintegy 20 perces műsor után az udvaron a Micimackó csoport lufit eregetett, majd köszöntöttük az ovónéniket (Ildikó és Timike) és a gondozó nénit (Ibolya).

A köszöntések után csoport fotó készült, majd Zsombus és Csenge pózolt. A ballagás után a McDonaldsba mentünk, ahol egy jókedvű, de kicsit fáradt Maci azt mondta: - Ez nagyon jó ötlet volt! Így köszönte meg, hogy kitaláltuk a gondolatát.

Este megnéztük az anya által készített videót a ballagásról. Nagyon büszkék voltunk Zsombusra. Szépen, érthetően beszélt, amikor a verset mondta egyszer tévesztett. Az előadás alatt mindig tudta, hogy merre kell mennie. Egyébként pedig természetesen Csenge volt a párja a táncnál.

Anyák napja


Nyíregyháza, 2013.05.06

Maci már egy héttel korábban anyák napja lázában égett. Először nekem mondta el az anyák napi verset, majd egy nappal később anyukájának is. Pedig nem lett volna szabad. Hiszen ez amúgy titok volt.

Szombaton elmentünk az uncsitesókkal kirándulni. A Szent István barlangban aztán Maci ismét elénekelte az anyák napi dalt. Nagyon jó volt a barlang akusztikája, és persze az is jó volt, hogy a mi Macink ilyen bátor volt.

Vasárnap nyári virágokat vettünk anyucinak meg a nagymamiknak is. Sajnos, a kertészetben Zsomborunk nem volt valami szófogadó és beleesett egy kis halas medencébe. Szerencsére nem lett vizes csak a lába, így nyugodtan felköszönthettük mind a két nagymamát.

Az óvodában hétfőn este tartották az anyák napját. Apa nem ment, mert csak az anyukák és a nagymamák voltak hivatalosak. Anya azonban videózott, és így apa is láthatta a gyerekek műsorát. És nagyon büszke volt a Macira. Igaz, hogy integetett műsor közben anyucinak, de az egész előadás alatt nagyon koncentrált volt. Szépen, érthetően mondta a verset. Bátran énekelt, kicsit macisan táncolt. És az utolsó dal alatt ő adta az ütemet a triambulummal. Az gondolom Zsombor ezúttal megint előbbre lépett, és szerintem mindenkit meglepett. Köszönet érte az óvónőknek, akik bíztak benne, és rámerték osztani ezeket a szerepeket.

2013. szeptember 11., szerda

Vidámpark és játszóház a Majálison

Nyíregyháza, 2013. május 1.

Szerda reggel Maci meglepve vette tudomásul, hogy ma nem kell oviba menni. A Munka ünnepe, mint olyan még neki elég távoli fogalomnak tűnt, de amikor megtudta, hogy megyünk Titokhelyre, az teljesen felvillanyozta.

Tíz óra után mentünk ki a Bujtosi tóhoz. Fülig ért a szája, amikor látta a Vidámparkot. Először a ringlispílre szeretett volna felülni, de arról sikerült lebeszélni. Maradt hát a felfújható ugráló vár. Itt lecsúszott Zsombus, de igazán nem hozta lázba. Ezt követően átmentünk a dodzsemhez. Ez nála mindig nagy sláger. Anyával ül egy kocsiban, és ő vezet. Imád menni, fordulni, és persze ütközni. Közben pedig nagyokat kuncog. Így volt ez most is.

A dodzsem után sétáltunk kicsit. Majd kipróbálta a kisvonatot. Ez apró gyerek kora óta nagy sláger nála. A vonat után rávette anyát megint egy kis dodzsemre, és ezzel gyakorlatilag be is fejezte a vidámparkozást. Ezután már csak játszóterezett, azaz csúszott és hintázott. No, meg barlangot kapart a földbe.

Dél körül átmentünk a Nyilas Fogadóba, Sóstófürdőre. Itt még nem jártunk soha. Az udvarra lépve éppen állatok, mesefigurák táncoltak. Olyasmik, mint a Mikulásvonatnál, csak szerényebb kivitelben. A játszóházban NyírVV-s ügyességi játékok is voltak. Ami tetszett Zsombinak és ugyancsak jól elvolt velük. Ebédre lapcsánkát és áfonyás csörögét evett. Majd folytatta a játékot.

Mielőtt jöttünk el, még benevezett a lufi durrantásba. De sajnos, neki olyan hamar eldurrant a kapott lufija a nagy melegben, hogy neki a lufi fújásban kellett vitézkedni. A lufit nem sikerült durranásig fújnia, de így is kapott ajándékot: egy sárga, mosolygós labdát.

2013. szeptember 7., szombat

Iskolás lesz a Maci!

Nyíregyháza, 2013. 04. 26.

Ma végre megjött az értesítés, felvették a Macit az Arany János általános iskolába, ami gimnázium is, de az még olyan messze van. 1/c-s lesz, vagyis kézműves osztályba jár majd.

Páran talán a családban nem értették, hogy miért nem testnevelés szakra írattuk be, vagy az úszóosztályba. Mert, hogy jár úszni, Kung fura és lovagolni Zsombor. Imád kerékpározni és túrázni, az oviban pedig focizik… Én azonban nem szerettem volna, ha ideje korán versenyszerűen sportolni kezd. Az úszó osztályt sem tartottam fontosnak, mert nem gondolnám, hogy úszót nevelnénk a Maciból. Amúgy is elég az a heti 4 úszóóra, ami lesz neki elsőben, nem kell még két edzés hozzá…

És persze Zsombi imád rajzolni, vágni, faragni…
Remélem jó döntést hoztunk.

,,Ugye nem felejtesz el soha Dóra?”

Nyíregyháza, 2013. 04. 19.

A tavalyi évhez hasonlóan, idén elvittük a Macit lovagolni. Robi bácsiék tavaly Oroson, idén viszont a Derkovits utcán dolgoznak.

Robi bácsi kisebb sérülése miatt nem tudott Zsombussal foglalkozni. Így Szilaj nyergében Dórával sétált körbe-körbe Zsombor, és csinálta a gyakorlatokat. Hamar eltelt a félóra. Maci egyszer sem akart leszállni, vagy inni. Ami azért tavaly előfordult vele.

A lovaglás után elkezdtük felfedezni az új helyet. A baromfiudvar nem nagyon érdekelte Zsombort. A kis tó és az őzek annál inkább. Sajnos, a szigetre nem lehetett bemenni. De körbe sétálni a tavat, látni a csatornát vadludakkal hangulatos volt. Amikor pedig feltűnt hattyú, akkor az nagyon megmozgatta a kisfiúnk fantáziáját.

Amikor mentünk az autó felé láttuk, hogy Dóra kezet mos. Mondtuk Zsombinak, hogy mossa meg ő is a kezét. Kicsit beszélgetett Dórával Maci, majd búcsúzóul megkérdezte: ,,- Ugye nem felejtesz el soha Dóra?”

2013. szeptember 5., csütörtök

Apa, mi miért nem vagyunk gazdagok?!

Nyíregyháza, 2013-04-14

Vasárnap kora este azt kérdezte tőlem Zsombus:
- Apa, mi miért nem vagyunk gazdagok?

Nagyon meglepett a kérdés, hiszen valóban nem vagyunk gazdagok, de tudom azt, hogy élnek rajtunk sokan sokkal szegényebben is. Másrészről viszont ez is egy olyan kérdés volt, amiből szépen látszik, hogy nő a Maci… Ez már nem olyan ,,Thomasos” kérdés volt.

Annak azért örültem, hogy volt alkalmam elmondani neki, hogy a gazdagságot nem pénzben mérik. Sokkal fontosabb az, hogy Zsombi, anya, és apa egészségben, szeretetben együtt van. Mert ez az, amit nem lehet pénzzel megvenni.

A kis arcát nézve azt hiszem megértette miről beszéltem…

Piknik Erdőbényén

Erdőbénye, 2013. 04. 14.









Beiratkozás

Nyíregyháza, 2013-04-08

Eljött, hát ez a nap is. Apa elment beíratni Zsombort az Arany János Általános Iskolába. Terveink szerint kézműves szakra, ami azt jelenti, ha felveszik a kis lurkót; 1/c-s lesz.

Negyed kilenc tájban érkeztem az iskolába, és örömmel állapítottam meg, hogy nincs ,,roham”. Hat (3x2) helyen lehetett beíratni a gyerekeket, de minden asztalnál csak egy szülő ült. A tanító nénik, adminisztrátorok – nem ismerem őket, elnézést, amiért nem ismerem a titulusukat – nagyon segítőkészek voltak. Ami ránk is fért, hiszen 5-6 papírt kellett kitölteni.

Azért ragaszkodunk a kézműves szakhoz, mert Zsombusnak jó keze van. Szépen rajzol, van türelme és kézügyessége gyurmázáshoz, és minden máshoz. Persze, ha van kedve… Nyelvnek angolt választottunk, hiszen már az óvodában is azt ,,tanult”. És újdonság lesz a számára, számunkra a Hit- és erkölcstan, ahol a református világnézettel ismerkedik majd meg. Bár, már az oviban is volt Hittan.

Most tehát várjuk, hogy megkapjuk az értesítést a felvételiről…