2013. szeptember 11., szerda

Vidámpark és játszóház a Majálison

Nyíregyháza, 2013. május 1.

Szerda reggel Maci meglepve vette tudomásul, hogy ma nem kell oviba menni. A Munka ünnepe, mint olyan még neki elég távoli fogalomnak tűnt, de amikor megtudta, hogy megyünk Titokhelyre, az teljesen felvillanyozta.

Tíz óra után mentünk ki a Bujtosi tóhoz. Fülig ért a szája, amikor látta a Vidámparkot. Először a ringlispílre szeretett volna felülni, de arról sikerült lebeszélni. Maradt hát a felfújható ugráló vár. Itt lecsúszott Zsombus, de igazán nem hozta lázba. Ezt követően átmentünk a dodzsemhez. Ez nála mindig nagy sláger. Anyával ül egy kocsiban, és ő vezet. Imád menni, fordulni, és persze ütközni. Közben pedig nagyokat kuncog. Így volt ez most is.

A dodzsem után sétáltunk kicsit. Majd kipróbálta a kisvonatot. Ez apró gyerek kora óta nagy sláger nála. A vonat után rávette anyát megint egy kis dodzsemre, és ezzel gyakorlatilag be is fejezte a vidámparkozást. Ezután már csak játszóterezett, azaz csúszott és hintázott. No, meg barlangot kapart a földbe.

Dél körül átmentünk a Nyilas Fogadóba, Sóstófürdőre. Itt még nem jártunk soha. Az udvarra lépve éppen állatok, mesefigurák táncoltak. Olyasmik, mint a Mikulásvonatnál, csak szerényebb kivitelben. A játszóházban NyírVV-s ügyességi játékok is voltak. Ami tetszett Zsombinak és ugyancsak jól elvolt velük. Ebédre lapcsánkát és áfonyás csörögét evett. Majd folytatta a játékot.

Mielőtt jöttünk el, még benevezett a lufi durrantásba. De sajnos, neki olyan hamar eldurrant a kapott lufija a nagy melegben, hogy neki a lufi fújásban kellett vitézkedni. A lufit nem sikerült durranásig fújnia, de így is kapott ajándékot: egy sárga, mosolygós labdát.

Nincsenek megjegyzések: