Balatonföldvár: Egy kis betegség, és sok élmény

Balatonföldvár 2013.06.25-28.

Kedden végleg abba maradt a kánikula. Délelőtt gyermekfoglalkozás Zsófival (tésztaékszer, hűtő mágnes készítés). Aztán úszóversenyt rendeztünk a Macival. Elég izgalmas volt, mert 1-0-ra Ő vezetett, majd 2-1-re apa, de aztán ismét belendült Zsombor és végül 3-2-re nyert. Ebédelni bementünk Földvárra, meg újságot venni. Zsombi kiharcolt magának valami krekklabdát. Pihenés után újra irány a benti fürdő. Este pedig tévéztünk…

Szerdán viaszfestés, és bábfigura készítés volt Zsófival. Majd elmentünk Balatonboglárra kirándulni. Megnéztük a Milleneumi kilátót. A kilátó környékén volt egy nagy tisztás, ahol Mackó kedvére futkározhatott. Sőt, még a meredek turista úton is lefutott – amíg láttuk – és persze vissza. Miután kifutkározta magát bobozott, majd egy kis kalandpark következett. Illetve a kalandpark melletti fajátszótér. Délután lett mire ebédelni mentünk. A főtéren levő kajázóban összebarátkozott a tulajdonos nénivel. Majd nagy türelemmel engedte, hogy apa fotózza a parkban. Éjszakára sajnos elég nyűgős lett a kisfiúnk, így nem sokat aludtunk. Hőemelkedése volt, ami azt jelentette, hogy másnap irány a doktor…

Csütörtök délelőtt homok animáció és könyvjelző készítés lett volna soron, de mi orvoshoz mentünk. A földvári doktor néni nagyon kedves volt. Megvizsgálta, de csak kicsit volt piros Maci torka. Azt mondta, hogy elképzelhető ez valami enyhe lefolyású vírus. Doktor néni után kicsit hajókáztunk, nézelődtünk a kikötőben, majd megebédeltünk. Zsombinak délutánra javult az állapota. Így aztán elmentünk Balatonboglárra a hotel szervezésében egy kisbusszal, amolyan közös programként. Volt most is bob és kalandpark, meg persze kilátó… A borkóstolás és vacsora nem nagyon érdekelte, inkább kiment a többi gyerekkel az udvarra játszani. Hazafelé már nagyon nyűgős volt. Egyszer meg is álltunk, mert azt mondta, hogy hányni kell, de szerencsére, nem kellett.

Péntekre nem javult továbbra sem az idő, így ismét a kirándulás mellett döntöttünk. Elmentünk hát megnézni a Zamárdi kalandparkot. A kalandpark igazi élménypark volt az ott eltöltött hat óra alatt se fedeztük fel teljesen. Először itt is a kötélpályával kezdtük, de az Macinak túl egyszerű volt. A két órás limitidő alatt kétszer is végig ment mind a három pályán. Aztán egy kis ebéd… Majd nézelődtünk a tópartján, és persze kipróbáltuk a szabadtéri játékokat. Illetve a minivasutat. No, meg a vízijátékokat. Zsombi nagyon elégedett és boldog volt. És persze nem kicsit fáradt…