Zsombor gyakorlatilag Karácsony óta a szülinapjának lázában élt. Hol türelmesebben, de leginkább türelmetlenül. Már alig várta, hogy újra ajándékokat kapjon.
Csütörtök este, munka után elmentünk a Mokka cukrászdába megvásárolni egy doboz szilvalekváros ,,papucsot”, és egy doboz sós sütit, amivel másnap megkínálja a társait a fiatalúr. Míg mi a rendelést intéztük, addig Zsombi észrevette, hogy van mignon. És addig nem nyugodott, míg nem vettünk mindegyikből egyet. Innen elmentünk a Bújtosi Bujdosóba, ahonnan kétszemélyes tálakat rendeltünk szombatra, a családi összejövetelre. Maci örömmel konstatálta, hogy ez az étterem ismerős neki, és ezúttal is a kedvencét, sajtkrémlevest kért. Amíg várni kellett az ételre a kis lurkó nem nagyon bírt magával. Izgett-mozgott, egész addig míg a nagy jókedvében be nem verte a fejét az asztalba. Nagy szerencse, hogy a szemének nem lett baja, de a homlokán szép kis prezúr keletkezett. A levessel nem lakott jól, még rendelni kellett neki rántott húsit, sült krumplival. Az étterem után átmentünk a hozzánk közeli, Görömbei cukrászdába, ahol megrendeltük neki a szülinapi tortát. Mackónk itt is tett egy erőtlen próbálkozást mignon vásárlásra, de ezt sikerült visszautasítanunk. Hiszen már vettünk, amire szerencsére Ő is emlékezett.
Péntek reggel Zsombi az óvodában izgatottan kérdezte, hogy megtartják-e ma a szülinapját, hiszen az szombaton van? Örömmel konstatálta, hogy igen, hiszen szombaton nincs óvoda. A köszöntés ugyanolyan volt, mint mindig. A társai boldog szülinapot kívántak neki ebéd előtt. Hacsak az nem volt újdonság, hogy kapott egy répát, és meg kellett ennie. Zsombi nagyon szereti répát, és az óvodában amúgy répa a jele.
Szombaton végre felvirradt a napja. Ébredés után azonnal kérte, hogy apa meg anya kívánjon neki boldog szülinapot. Többször is. A játékboltban hosszan hezitált, hogy melyik játékot vegyük meg. Miután apa meg anya nem akart újabb Thomast, és másfajta vasutat venni, nem voltak könnyű percek. Sőt, nagyon is nehezek voltak, mert Zsombos hisztizett. A társasjátékok nem tetszettek neki, pedig volt Bogyó és Babócás… Végül nagy nehezen egy ,,gólyós” játékot, és egy Micimackós számítógépes CD-t kért.
Ebéd előtt felköszöntötték az uncsitesók, akiktől egy Micimackós táskát kapott. Olyat, amivel majd tudni menni az iskolába is. Mamitól pedig pénzt kapott. Jó Mackónk legszívesebben azonnal visszament volna a játékboltba elkölteni… A köszöntésből kijárt nagyapának, akinek szülinapja lesz, anyának, akinek szintén, és apának, akinek névnapja volt. A köszöntés után elég jól ebédelt, de a tortából nem kért.
Ebéd után sétáltunk egyet a havas Sóstói-erdőben. Zsombi nagy elánnal húzta a bobját, majd többször is lecsúszott a dombokról. Nagyon ügyesen tud lecsúszni. Kivéve, akkor ha felborul, és elkapja a hév, hogy milyen jó is az… Merthogy a Zsomborok legjobban havasak szeretnek lenni.
Este kipróbáltuk az új játékokat, meg a Micimackós programot. Lefekvéskor egy nagyon boldog, és elégedett Maci ment lefeküdni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése