2009. május 10., vasárnap

Anyák napja

Tavaly volt az első anyák napja, de az idei volt az első, hogy igazán meg is ünnepeltük.

A múlt héten csütörtökön anya ,,mit sem sejtve” ment a bölcsibe. Csak annyit tudott, hogy neki kell Zsombusért érte menni. Ő nem tudta, hogy Maciék verset tanultak, amit Zsombus ugyan még nem tud elmondani, de ő is bőszen tanulta. Állitólag mormogott, járt az ő szája is, amikor a többiek tanulták. Csakhát a Maci még nem beszél… Így aztán ő csak ajándékkal lepte meg anyucit… Amitől persze anyuci elérzékenyült…

Szombaton kirándulni mentünk anyósómékkal, és Ildi testvérének a családjával. Először Szerencsen a csokiboltot látogattuk meg. Majd sétáltunk egyet várban. Mondanom sem kell, hogy Maci nagyon élvezte… Újra együtt az uncsitesókkal, tó, amibe lehet követ dobálni… Hatalmas park, ahol lehet futni… Aztán átmentünk Tokajba enni. Maci többszőri neki futásra ugyan, de elég jól bepakolt húsi levesből. Evett egy kis második, de ekkora már nagyon álmos és fáradt volt. Visszasétáltunk a kocsihoz és jó macink szinte azonnal elindulás után el is aludt. Közel három órát szunyókált. Kb. annyit, mint amennyi ideig tartott megmászni Boldogkőváralját, szétnézni a várban és haza jönni…

Ma végre a vizsga után odajutottam, hogy elvittem anyák napja alkalmából a McDonalds-ba a családot. Maci ,,szokás szerint” a pulttól nem messze lévő asztal mellett foglalt helyet. Ahonnan látja az egész gyorséttermet, illetve a külső vásárlásokat is. Közben egy kis olajba sült burgonyát evett, hozzá narancslevet ivott, illetve egy kis csirke húsit. Érdekes, hogy látta, ahogy esszük a fagyit, de nem kért.

Aztán szép lassan átsétáltunk a Bujtoson. Maci hol futott, de inkább kavicsot gyűjtött, amit aztán beledobált a tóba… Majd a játszótér felé vették az útirányt. Amíg én vártam, hogy elinduljon a szőkőkút. Ami csak nem akart elindulni. Ez mitsem zavarta Zsombust, mert ő nagyon jól érezte magát. Körbe-körbe ment a faépítményen, vagyis minden mászás után lecsúszás következett…

Nincsenek megjegyzések: