2014. január 22., szerda
Fürcsi a Tiszában
Tiszatelek, 2013.07.28
A Zsomborok a forró nyári napon Tiszatelken a Tiszában szeretnek fürödni, illetve a Tisza-partján homokvárat építeni.
A Zsomborok a forró nyári napon Tiszatelken a Tiszában szeretnek fürödni, illetve a Tisza-partján homokvárat építeni.
Parádfürdő, mint titokhely
Balatonföldvár és Parádfürdő, 2013-06-29
Ez az éjszakánk elég hányatott volt. Zsombor nyolc óra után elszenderedett, és egészen fél háromig aludt is. Akkor felébredt és elment kisdolgát végezni, természetesen anyának el kellett kísérnie. Valamikor 4 és 5 óra között rádöbbent, hogy nem a pizsamájában alszik, és megkérte anyát, hogy öltöztesse át… Anya leginkább aludni szeretett volna, de bocsunk nem hagyott neki nyugtot, amíg át nem öltözött.
Az ébredés után még egyszer konstatálta, hogy szombat van. Ami azt jelenti, hogy elindulunk – még nem haza – hanem a titokhelyre. A fizetéskor a ,,bár munkatársai” megjegyezték; ,,milyen aranyos ez a kisfiú”. Ami persze nekünk jól esett, de hát mi tudjuk, hogy nem mindig szófogadó. És szeret féktelenkedni, mint a Tigris.
Balatonföldvárról 10 óra tájban indultunk el Parádfürdőre, a Bowlingos szállodába. Az úton Maci többé-kevésbé nyugodt volt, nem türelmetlenkedett. Énekelt, rajzolgatott, nézelődött… Akkor sem volt gond, amikor egy elterelés miatt az M0-ásról a GPS vezetett át bennünket Budapesten Nagytétényből a Szabadság-hídon át a Városligetig, majd fel az M3-asra. A Bartók Béla úton nem értette mit jelent a Feneketlen-tó, majd megjegyezte, hogy a régi házak falai rohadnak. Ekkor végig sütött a nap, ahogy beértünk azonban Gyöngyösre ,,leszakadt” az ég. És végig esett és csepergett az egész Mátrában.
A Bowlingos szállodában lementünk fürödni, vacsora és utána egy óra bowling következett…
Ez az éjszakánk elég hányatott volt. Zsombor nyolc óra után elszenderedett, és egészen fél háromig aludt is. Akkor felébredt és elment kisdolgát végezni, természetesen anyának el kellett kísérnie. Valamikor 4 és 5 óra között rádöbbent, hogy nem a pizsamájában alszik, és megkérte anyát, hogy öltöztesse át… Anya leginkább aludni szeretett volna, de bocsunk nem hagyott neki nyugtot, amíg át nem öltözött.
Az ébredés után még egyszer konstatálta, hogy szombat van. Ami azt jelenti, hogy elindulunk – még nem haza – hanem a titokhelyre. A fizetéskor a ,,bár munkatársai” megjegyezték; ,,milyen aranyos ez a kisfiú”. Ami persze nekünk jól esett, de hát mi tudjuk, hogy nem mindig szófogadó. És szeret féktelenkedni, mint a Tigris.
Balatonföldvárról 10 óra tájban indultunk el Parádfürdőre, a Bowlingos szállodába. Az úton Maci többé-kevésbé nyugodt volt, nem türelmetlenkedett. Énekelt, rajzolgatott, nézelődött… Akkor sem volt gond, amikor egy elterelés miatt az M0-ásról a GPS vezetett át bennünket Budapesten Nagytétényből a Szabadság-hídon át a Városligetig, majd fel az M3-asra. A Bartók Béla úton nem értette mit jelent a Feneketlen-tó, majd megjegyezte, hogy a régi házak falai rohadnak. Ekkor végig sütött a nap, ahogy beértünk azonban Gyöngyösre ,,leszakadt” az ég. És végig esett és csepergett az egész Mátrában.
A Bowlingos szállodában lementünk fürödni, vacsora és utána egy óra bowling következett…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)