Új titokhely, Galyatető

Galyatető, 2013-08-17 

Zsombi nagyon boldog volt, amikor péntek délután meglátta, hogy a nagyszobában ki van készítve a két bőrönd. Maci pontosan tudta, hogy ez bizony kirándulást jelent… Egy cseppet sem lepődött meg azon, hogy az Augusztus huszadikai hosszú hétvégét egy új helyen töltjük, ahol sem anya, sem apa, sem Zsombi nem járt még. A mi kis mesék világába elkalandozó medvénknek ezen a héten ment a hasa. És pénteken úgy gondolta – hogy a Micimackóhoz hasonlóan – ezúttal a gyógyulását ünnepeljük meg ezzel az úttal.

A szombat reggeli indulásnál nehezményezte, hogy ezúttal nem lehet a GPS a kezében, de egyébként nyugodt volt az utunk. Nem is nagyon szeretjük, ha a GPS a kezében van, mert olyankor csak arra figyel, csak azt nyomogatja, és nem érdekli a táj. Nem érdeklik a gyerekdalok, és mondókák sem, amelyeket korábban SD-kártyára felvettem, hogy az útközben hallgassa, és persze megtanulja őket.

Miután rengeteg időnk volt az szállás elfoglalásáig, így megálltunk Verpeléten. Maci és anya körbesétálta az egykori várat, vagyis ami a vulkánból megmaradt. A nap sütött, Zsombinak az sem szegte a kedvét, hogy a kijelölt út során volt némi aljnövényzet. Boldoggá tette, hogy sok pillangót látott. Recsken a ,,szokott” vendéglőnkben ebédeltünk. Kint az udvaron. Maci egy féllevest, illetve nagy nehezen egy fél adag grillezett húst evett rizzsel. Természetesen, amikor kb. egy óra múlva elfoglaltuk a szállásunkat, ismét éhes volt.

A Hunguest Galya 18-as szobáját kaptuk. A kipakolás után anya és Maci örömmel fedezték fel előbb a Wellness részleget, majd pedig a tágas udvart, ahol játszótér, kalandpark, sőt egy kis vadaspark is van. Maci egyik játékról ment a másikra – mászott, ugráló várazott, hintázott, fajátékokat próbált ki. Miközben ismerkedett lányokkal és fiúkkal. Így ismerkedett meg Zolikával (5+), aki mint kiderült szintén nyíregyházi… Innentől kezdve elválaszthatatlan volt a két jóbarát. Együtt játszottak, együtt vacsoráztak, majd fürödtek, és együtt mentek a mini diszkóba is… Szerencsére Zolika szülei jófejek, nem akadályoztak a barátság kialakulását. Sajnos, ők vasárnap reggel hazamennek…

Zsombi a szombat estét még egy kis holdnézéssel zárta…

Libegő, bob és frissítő...

Sátoraljaújhely, 2013.08.11.

Fürcsi a Tiszában

Tiszatelek, 2013.07.28

A Zsomborok a forró nyári napon Tiszatelken a Tiszában szeretnek fürödni, illetve a Tisza-partján homokvárat építeni.

Az új íróasztal

Nyíregyháza, 2013.07.24

Maci és az új íróasztal. Hangolódunk az iskolára...

Parádfürdő, mint titokhely

Balatonföldvár és Parádfürdő, 2013-06-29

Ez az éjszakánk elég hányatott volt. Zsombor nyolc óra után elszenderedett, és egészen fél háromig aludt is. Akkor felébredt és elment kisdolgát végezni, természetesen anyának el kellett kísérnie. Valamikor 4 és 5 óra között rádöbbent, hogy nem a pizsamájában alszik, és megkérte anyát, hogy öltöztesse át… Anya leginkább aludni szeretett volna, de bocsunk nem hagyott neki nyugtot, amíg át nem öltözött.

Az ébredés után még egyszer konstatálta, hogy szombat van. Ami azt jelenti, hogy elindulunk – még nem haza – hanem a titokhelyre. A fizetéskor a ,,bár munkatársai” megjegyezték; ,,milyen aranyos ez a kisfiú”. Ami persze nekünk jól esett, de hát mi tudjuk, hogy nem mindig szófogadó. És szeret féktelenkedni, mint a Tigris.

Balatonföldvárról 10 óra tájban indultunk el Parádfürdőre, a Bowlingos szállodába. Az úton Maci többé-kevésbé nyugodt volt, nem türelmetlenkedett. Énekelt, rajzolgatott, nézelődött… Akkor sem volt gond, amikor egy elterelés miatt az M0-ásról a GPS vezetett át bennünket Budapesten Nagytétényből a Szabadság-hídon át a Városligetig, majd fel az M3-asra. A Bartók Béla úton nem értette mit jelent a Feneketlen-tó, majd megjegyezte, hogy a régi házak falai rohadnak. Ekkor végig sütött a nap, ahogy beértünk azonban Gyöngyösre ,,leszakadt” az ég. És végig esett és csepergett az egész Mátrában.

A Bowlingos szállodában lementünk fürödni, vacsora és utána egy óra bowling következett…